Mint sokan tudjátok, a magas hegység közepén, pontosan Andahuaylillas városka közelében van egy szép házunk ahol olyan árva és hajléktalan gyermekeket szállásolunk el, akiknek nincs senkijük az életben. A gyerekekkel végzett munkánk során a legfontosabb az, hogy meg tudjuk mutatni nekik egy kicsit az Úr szeretetét.

Mennyire fontos nekünk misszionáriusoknak, hogy elvigyük az evangélium reményét még a legkisebbeknek is!

Imádságaitok konkrétabbá tétele érdekében örömmel mutatjuk be a közösségünkbe érkezett új tagokat.  

Az első közülük egy fiú, Moisés a neve, 8 éves és Cuzco városából származik. Ő epilepsziával küzd, ami miatt nagyon ideges ha más gyerekekkel van együtt. Nehézségei vannak a tanulmányaival, de ehhez ott vannak az atyák, a misszionárius testvérek, hogy irányítsák, és szeretettel segítsék különféle nehézségeiben.

Víctor Manuel 5 éves, szintén Cuzco városából. A már említett Különleges Védelmi Osztályon keresztül érkezett. Szülei nem gondozták, az utcán csatangolt, napjait a piacon töltötte, ahol rendőrök találtak rá. Anyja alkoholista, soha nem törődött vele, közösségbe nem járt, ezért nagyon neveletlen. Amikor megérkezett nyugtalan volt, de apránként változik, jól érzi magát nálunk. 

Híreket adunk az  atyákról és a testvérekről is. Egy új testvér érkezett közösségünkbe: Thomas Vollandernek hívják, 21 éves francia fiatalember. Clermont-Ferrand városából származik, Auvergne-ből, Franciaország földrajzi központjából. Mélyen katolikus családból származik. A Notre-Dame de Liesse bentlakásos iskolában tanult, ahol az idő egy részét a szakrális éneklésnek szentelik (többszólamú és gregorián). Később a konzervatóriumban éneket és zongorát tanult az érettségiig. A nyugat-franciaországi Angers-i IRCOM-ban is tanult irodalom és politológia szakon. Több éve ismeri közösségünket, mert szülei tagjai a Fontgombault-i apátságnak, akik évek óta támogatnak minket Franciaországban. Nemrég járt először velünk az Andok-hegység falvaiban, mely mélyen megérintette. Nagyon meglepte az emberek szegénysége és Istenhez hajló kedves szívük.  

Végül pedig, egy pap testvérünk akart csatlakozni közösségünkhöz. A neve Pasquale La Milia, 66 éves, Szicíliában született. 1989. május 13-án szentelték pappá. Ez idő alatt egyházmegyei papként, plébánosként és a szicíliai egyházi bíróság tagjaként szolgált.

Azzal a céllal jött, hogy egy évet a szegények szolgálatával töltsön. Évek óta érezte a vágyat, hogy szerzetesként vagy misszionáriusként szolgáljon az Úrnak, de ezt korábban nem tudta megvalósítani, mert egyedüli gyerekként, egészen két évvel ezelőttig gondoskodott szüleiről.

Először Ajofrínban töltött időt, amely megmutatta neki a közösségi élet szépségét és azt, hogy milyen fontosságot tulajdonítunk a lelki életnek, különös tekintettel a szentmisére és az eucharisztikus szentségimádásra.

Az első időszakban amit Peruban töltött közöttünk, idén áprilistól júniusig, nagyon jól érezte magát, és amit a legjobban szeretett az az Andok-hegység távoli falvaiban való misszió volt.

Kérjük, hogy imádozzatok ezekért a testvéreinkért!

Isten áldja meg Önöket!